Újra itt

Az elmúlt héten rengeteg dolog történt velem, most igyekszem mindezt besuvasztani egy bejegyzésbe.

Lássunk neki!

Pénteken tornáztam, kutyáztam, Wikkáztam (lány, nem vallás).

Szombaton elkísértem Bumbummot szemüveget vásárolni. Elég mókás volt, mire eljutottunk a vágyott darabhoz, hiszen előtte már fejenként kétszázat felpróbáltunk. Megtaláltam az EGYETLENT magamnak is. Sajnos most nincs felesleges százezrem, de majd legközelebb tudom mit keresek. Voltunk könyvesboltban is, ahol vérszemet kaptam és összegyűjtöttem húsz remek példányt. Sajnos nem kaptam meg az összeset, de hosszú szelektálás után megtaláltam a "legjobbat". Később megpróbált rávenni, hogy ebédeljek vele, de nem sikerült neki. Míg ő evett én nagyokat nyeltem és arra gondoltam, milyen gyönyörűséges leszek, ha nem engedek a kísértésnek. Bumbumm folyamatosan ontotta a fájdalmat. Őt csak sajnálni lehet, mert csúnya, nyomorék, nem kell a lányoknak... Szóval teljesen lefárasztott. Gyűlölöm az állandó önsajnálatát, mert ilyenkor mindig bizonygatnom kell, hogy nincs igaza. Pedig igaza van. Csak ő nem kívülről ocsmány, hanem belülről rohad. Rendbe kellene raknia, azt a zűrzavart, ami a fejében uralkodik, mert sokszor már félek tőle. Olyan mértékben radikális, hogy félek tőle, ha bekattan, akkor valami borzalmasat tesz. Talán pszichiáterhez kellene járnia. Egy pillanatra megsajnáltam a szokásos hisztije miatt, és miután végeztünk a hangszerboltban, visszaküldtem, hogy hívja randevúra az ott dolgozó lányt. Igent mondott, szóval kissé felfokozódott hangulatba került és elfeledkezett az önutálatáról. Pofon: Este kiderült, hogy nem kell őt szánni, mert az aktuális dugi-csaján kívül, még van egy majdnem dugi- lánykája és egy friss hús is, valamint a délután beújított boltos leányzó is. Felfordult a gyomrom. soha többé nem segítek neki. Egyszerűen érdemtelen. Fricska: Úgy néz ki a boltos lányka mégsem, szeretne vele találkozni. Remélem így is marad. nem tenne jót neki pszichós Bumbumm. 

Később torna és kutyus.

Vasárnap nem emlékszem mi volt. Biztos, hogy joghurtot ettem, sétáltattam kutyát és olvastam, na és persze tornáztam is.

Hétfőn vasárnapi program volt.

Kedden délután voltam fogorvosnál, biztonsági ellenőrzésen, de a fogaim még mindig csodálatosak. Hibátlanok leszámítva, hogy az egyik fogamból hét évvel ezelőtt, mazsolaevészet közben letörött egy fél mm-es darab. Ezt nem bántják, mert többet ártana, ha betömnék, mint az, hogy ilyen állapotban van. Évek óta Elmex géllel kezelem, és ez így jó. Nincs fájdalom. Hetente kétszer bedörzsölöm öt percre, majd öblítés nélkül, lefekszem aludni.

Szerdán orbitális üvöltözés volt itthon. A részletektől megkímélném a kedves olvasókat.

Csütörtökön délután rosszul lett a kutyus. Nem részletezném, de ramaty állapotban van. Két műtét vár rá. Szegénykém rettenetesen van. Reményeim szerint legkésőbb jövő hét végére, ez a helyzet megoldódik.

Péntek azaz ma! A kutyus miatti aggodalom eléggé rányomta a bélyegét a napomra. Délután lementem megbeszélni Wikkával, a holnapi buli részleteit. Mialatt heherésztünk elkapta a grabancunkat a szomszéd házban lakó, lány Nico, így segítettünk neki költözködni. Délután háromtól, fél nyolcig cipekedtünk. Szóval a mai tréningem le van tudva. alig tudom mozdítani a kezeimet. Eddig sokat tornáztam, de most, olyan érzésem van  mintha válltól lefelé nem lennének végtagjaim. 

72 kg. :)

Snipernek üzenem, hogy akadjon le a blogomról, és küldje a pénzemet!