kor: 26
előző blogos tömeg: 82 kg
jelenlegi tömeg: 76 kg
célzott tömeg: 45 kg
magasság: 147 cm
Egy eskü: Amennyiben elérem az áhított testsúlyt felteszek két fotót magamról. Egyet arról, milyen szerencsétlenül is festek most, és persze az új csillogó Zűrhercegnőről is. Természetesen nem mondom azt, hogy a 45 kg alapelvárás az emberektől, mert az nem szép, ha valaki gebe. Egyszerűen arról van szó, hogy én 147 cm magas (inkább alacsony) vagyok. Nekem tehát ideális volna. Amennyiben természetesen jól nézek ki, azonnal hozzákezdek a karbantartó edzésnek.
Hiába híztam el arányosan. Attól még, úgy érzem magam, mintha egy hengertest lennék. Önbizalom nulla. Sajnos ez kiül az arcomra is. A minap beszélgettem egy kedves ismerősömmel, aztán mivel jó volt a téma, és tényleg szárnyaltam-ha könyvekről esik szó, ez nem kivételes alkalom- nos ekkor elkerekedett szemmel megkért, hogy hagyjam abba, majd közölte, hogy ritkán lepődik meg, bár már elég rég ismerjük egymást ő most fogta fel, hogy az általa ismert egyik legszebb nő vagyok. Na ilyet is ritkán pipálok. Azonnal zavarba jöttem, hisz bár néha mikor tükörbe nézek már-már elhiszem, hogy helyes a pofim, de hamar el is felejtem, mert tényleg igaz, hogy ha boldogtalan és elégedetlen vagy, isten sem győz meg arról, hogy igenis vannak értékeid. Néha percekig is elringat a tudat, hogy csodás vagyok. Máskor meg egyszerűen nem vagyok képes elhinni. Sajnos a kisugárzás mindent visz.
Vannak nálam ezerszer csúnyább nők mégis megvan bennük az a plusz(önbizalom), amivel bárkinek elcsavarják a fejét. Hihetetlen!
Mindenesetre megkezdődött a lelki-tréning is. Jógalégzés és a többiek. Állítólag ez segíteni fog.
BA ma is kikészített. Esküszöm elképesztő, hogy ez a nőszemély vigyorogva csinálja végig a HARDCORE edzéseket. Komolyan mondom én a bemelegítésnél már fuldoklom és akkor még bele sem kezdtünk az igazi tornába. Mondtam is anyámnak, hogy kipurcanok, ha tovább kell csinálnom. Erre rám nézett és közölte, hogy talán fel kellene építenem a saját tempómhoz, egy hasonló edzéstervet. Nem rossz ötlet. De, ha már jobb kondim lesz, esküszöm az ő tempójában és vigyorogva szenvedem végig a húsklopfolós, végkimerülést okozó BA edzést.
Remélem megmarad a lendület!
Bicikliztem 20 km-t. A lábam már amúgy is zseléssé vált, hát még utána?! Gondoltam oké, akkor most befejeztem, végre kidőlök. Erre Zaffi az ajtóhoz rohan, majd vissza, újra ajtó, vissza. Ez egyértelmű utalás arra, hogy na-jól-van-te-mazochista-behemót-akkor-most-hogy-kitrollkodtad-magad-itt-az-idő-hogy-másodszor-is-levigyél-2-órán-belül! Nesze neked fürdőkád, görcs kiáztatási, szép remények. Sajgó tagokkal feltornáztam az összeizzadt ancúgra, az utcai szerkót, s irány neki a világnak. De szép is volna, ha azt mondhatnám most vége... de előttem állt a lépcső. Na jó, akkor irány lefelé! Minden egyes lépésnél, olyan volt, mintha apró atombombákkal dobálták volna a lábaimat. Minden lépcső egy-egy újabb megsemmisülés. Mire leértem a harmadikról, túl voltam 128 db nirvánán. Kripli lettem. Szégyen, de így van. Hol vannak már a gimnazista szép idők, mikor napjában csilliárdszor másztam lépcsőt, kilométereket sétáltam és még tesiórákra is nyugodt szívvel jártam. Mit jártam?! Repültem. Valójában tényleg élveztem. Szerettem kosarazni, focizni, esküszöm még a röplabdával sem volt bajom, de most?! Kampec egy pici sporttól. Ez így nem járja! Szóval csatakosan kimerészkedtem a 80km/h-s hófúvásba, és megsétáltattam a pókdémont, aki annyira élvezte, hogy mentünk egy második kört is. Mire hazaértünk erőt vettem magamon és feldöcögtem a harmadikra. Ugyanaz lejátszódott, mint lefelé, csak kétszer teljesen begörcsölt a vádlim. Welcome fájdalom, te második szerelmem, te édes, cserfes disznó. Üdvözöllek, ha segítesz abban, hogy elfogyjak vagyis, hogy le. No mindegy.
Az evésről annyit, hogy száműztem az étrendemből a szénhidrátokat, mert ez nálam azonnali látványos csökkenést jelent. Még ki kell találnom, mivel cserélem fel, mert a tartós sikerhez, teljes életmódváltásra van szükség. Ez sajnos igaz. Még ha oly módon közhelyes is, hogy az már szégyen.
Búcsúzom mára.
Szép álmokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése